Home » Belföld » Árpád-kori templom maradványait tárták fel Kisszékelyben

Árpád-kori templom maradványait tárták fel Kisszékelyben

Árpád-kori templom maradványait tárták fel régészek a Tolna megyei Kisszékelyben, az épület érdekessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és a magyar hívek a 19. század elejéig megőrizték.

A napokban lezárult, kéthetes ásatáson, amelyet a Kisszékelyi Kulturális Egyesület kezdeményezésére végeztek a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai, a templom három építési periódusát tárták fel – mondta K. Németh András, a múzeum ásatást vezető régésze.
Ismertetése szerint a Szent György tiszteletére emelt templomot először a pápai tizedjegyzék említette az 1330-as években, és papja szerepelt 16. századi török összeírásokban is. A 18. század elején, a török kiűzése után keletkezett kamarai és egyházi források romos kőtemplomként írták le, amelynek déli oldalán kapu, északi oldalán sekrestye, belül tágas karzat volt.
  A mostani kutatáson feltárták az Árpád-kori alapokat, és kevés falmaradvány is felszínre került. Eszerint a korban szokásos méretű, belül mintegy 25 négyzetméteres, 12 méter hosszú templom állt a faluhoz közeli magaslaton, masszív, 110-120 centiméter vastag falakkal. A keleti tájolástól kissé déli irányban eltérő épületen nem volt torony, volt viszont karzata, amelynek az alapozását szintén fellelték a régészek. A szentély és a hajó találkozásánál vörösre és sárgára festett vakolatdarabokat találtak, ennek alapján feltételezhető, hogy részben színesek voltak a belső falak.
A régész elmondta: a templomot az Árpád-kor végén, a 13. században építhették, amire a szentély félkörívzáródása is utal. Az épület területén Zsigmond korától Mária Terézia uralkodásának idejéig bezáróan találtak érmeket, a templom körüli területről pedig III. Béla korabeli és a 13. század második feléből származó, szlavón érmék, dénárok kerültek elő.
A templomhoz a késő középkorban sekrestyét építettek, majd 1741-ben nyugati oldalán u-alakban kibővítették. Az épület melletti sírkert négy sírját tárták fel, ahol késő középkori gyűrűket, csatokat, valószínűleg övekhez, pártákhoz használt, virágszirmokat mintázó, préselt rézlemezeket találtak. Viszonylag sok 17-18. századi kegyérme is felszínre került, köztük több mariazelli darab, ami azt mutatja, hogy a korabeli kisszékelyiek szívesen látogatták a mariazelli kegytemplomot.
Az épületet 1823-ig használták a hívek, ekkor a községet birtokló Styrum-Limburg család adományából felépült az új, ma is álló templom.
K. Németh András megemlítette, hogy Kisszékely azon kevés Tolna megyei település közé tartozik, ahol a török hódoltság ideje alatt is megmaradt a magyar népesség, és gyakorolták katolikus vallásukat. Több középkori földrajzi név – Babaszó, Barátok tava – máig fennmaradt, 18. századi források pedig tartalmaznak a középkorból is ismert családneveket.
Ugyanebből a korból származó forrás említi, hogy a török uralom alatt a hívek templomukat a saját költségükön zsindellyel újra lefedték, egy jezsuita szerzetes 1701-es útinaplójából pedig azt lehet tudni, hogy a helyiek hálásak voltak az andocsi jezsuitáknak, akiknek köszönhetően a hódoltság alatt is megélhették hitüket – mondta a régész.

 

Ez is érdekelhet!

Kukucs, itt a nyár

Melegszik az idő a jövő héten, vasárnap helyenként 30 fok is lehet, ezzel együtt továbbra …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: